A nemi érintkezéssel közvetített fertőzések okozta tünetekkel jelentkező betegeknél a pontos kóroki diagnózis felállítása nélkülözhetetlen a terápia megtervezése szempontjából.
Ma már egyértelmű, hogy a hasonló, gyakran azonosnak tűnő tünetek hátterében részben különböző mikrobák okozta infekciók húzódnak meg, részben a betegek által elmondott szubjektív és objektív panaszok a háttérben csendesen megbújó felső genitális traktus érintettségére is utalhatnak.
A XXI. században az orvosok rendelkezésére állnak mindazon mikrobiológiai, szerológiai és non-invazív vizsgálatok, amelyek segítségével az aktuális probléma aetiológiai szempontból jobban megközelíthető. A laboratóriumi diagnosztika mellett azonban gyakran szükséges a különböző társszakmákkal való konzultáció, tapasztalatcsere. A szerző több, mint három évtizedes tapasztalattal a háta mögött, a klinikai tünetekből és a betegek panaszaiból kiindulva az irodalmi ajánlásokat is figyelembe véve próbálja meg összefoglalni a teljesség igénye nélkül a gyakorlatban hasznosítható ismereteket.

Ismert tény, hogy a HPV-vel kapcsolatos betegségek jelentős egészségügyi terhet jelentenek a társadalom számára.
A betegségek azonban megelőzhetők. A közleményben az egyik legfontosabb HPV asszociált rosszindulatú daganatos kórkép, a méhnyakrák megelőzésében elérhető legújabb immunfestési eljárás rövid ismertetésére kerül sor. Ennek széles körű elterjedése hazánkban is segíthet a betegség aggasztó morbiditási és mortalitási adatainak javulásában.

A humán cytomegalovírus (CMV vagy humán bétaherpesvírus 5) a Herpesviridae család, Betaherpesvirinae alcsalád, Cytomegalovirus nemzetségbe tartozó vírus. A lineáris duplaszálú DNS genomja legnagyobb az emberi herpesvírusok között. Az elsődleges fertőzést követően a CMV perzisztál a szervezetben és reaktiválódhat. A vírus átvitele történhet a fertőzött testfolyadékokkal (pl.: nyál, vér, anyatej, sperma, hüvelyváladék, vizelet), valamint szerv és csontvelő átültetésekkel és vertikálisan az anyáról a magzatra. Világviszonylatban a CMV-fertőzés a leggyakoribb veleszületett vírusinfekció. A várandós fertőződése megállapítható CMV specifikus szerológiai módszerekkel. Az immunszupprimáltakban az újabb és gyors diagnosztikai vizsgálatok lehetővé tették a preemtív antivirális kezelést a morbiditás és mortalitás csökkentésére.

A lues maligna a szekunder szifilisz egy ritka és súlyos formája. Kialakulási esélyét a HIV-fertőzés 60-szorosára emeli. Lefolyása során a bőrtüneteket prodromális tünetek, láz, hányinger, ízületi fájdalom vezethetik be. A bőrön papulopustulákból rapidan progrediáló, multiplex, fájdalmatlan/ kissé érzékeny ulcusok alakulnak ki, melyek heggel gyógyulnak.
A szerzők egy 27 éves, kezeletlen HIV-fertőzött férfibeteg esetét ismertetik, akinél testszerte jelentkeztek noduloulceratív tünetek. Vizsgálatakor komplett szifilisz szerológia pozitivitás volt észlelhető, emelkedett RPR titerrel (1:512). A bőrtünetek penicillin terápia után drámaian javultak. A szerzők felhívják a figyelmet a HIV-fertőzés szerepére a szifilisz tünettanának befolyásolásában, kiemelik a szifilisz differenciáldiagnosztikai nehézségeit ulceratív tünetek esetén.

A szerzők egy 21 éves, MSM populációba tartozó beteg „klasszikus” lefolyású lymphogranuloma venereum (LGV) esetét mutatják be, továbbá ismertetik a betegség klinikai megjelenését, diagnosztikáját és terápiáját. A beteg tünetei lázzal, mindkét oldali fájdalmas, inguinalis nyirokcsomó duzzanattal, majd később utóbbiak gennyes beolvadásával és ulcerációjával jelentkeztek. A nyirokcsomó-váladékból vett mintából L-genotípusú Chlamydia trachomatis DNS került kimutatásra, ami igazolta az LGV diagnózisát. Betegségéhez Human Immundeficiencia Vírus (HIV), Neisseria gonorrhoeae és syphilis koinfekció nem társult. Az eset érdekessége, hogy napjainkban az MSM populáció körében az LGV túlnyomórészt primer proctitis formájában jelentkezik (ún. atípusos forma), és csak jóval ritkábban látunk genitalis tünetekkel és regionális lymphadenopathiával társult eseteket.

A szifilisz a Treponema pallidum által kiváltott, egész szervezetet érintő, kezelés nélkül stádiumokban zajló nemibetegség. A klinikai tünetek megjelenése rendkívül változatos, többféle bőrbetegséget utánozhat. 31 éves, szekunder szifiliszben szenvedő nőbetegünket hónapokon át antimikotikumokkal kezelték gombás fertőzés feltételezett diagnózisa miatt, szifilisz szerológiai teszteket csak hónapok múlva végeztek. Szisztémás benzathin penicillin G kezelés hatására regrediáltak a tünetei. Annak ellenére, hogy a szifilisz esetében könnyen elérhető az egyszerű diagnosztikai teszt és a hatékony kezelés egy dózisú, hosszú-hatású i.m. penicillin formájában, a betegség globálisan jelentős közegészségügyi probléma. Terápiarezisztensnek tűnő palmoplantaris bőrtünetek esetén a szifilisz szerológiai tesztek elvégzendők.

Kilencvenedik születésnapja alkalmából szeretettel köszöntjük és további jó egészséget kívánunk a salgótarjáni bőrgyógyász kollégái dr. Cseplák György Levente főorvos úrnak.