A Debreceni Bőr- És Nemikórtani Klinika története
A Bőrgyógyászati, ill. Bőr- és Nemikórtani Klinika 1921-ben kezdte meg működését Neuber Ede professzor irányítása alatt. Nagy gondot fordítottak a szakoktatás didaktikai feltételeinek biztosítására. A hallgatók számára a bőrgyógyászati differenciáldiagnosztika elsajátítása érdekében dermetológiai és venerológiai anyagot demonstráló moulage-gyűjteményt készítettek, elsősorban Skutta Árpád m.-tanár közreműködésével. Oktatási célt szolgált a gyógyszer-, fénykép- és gombatenyésztési gyűjtemény, valamint a több ezer szövetmetszet is.
Neuber professzor ugyancsak didaktikai célt szolgáló
"előkészítő laboratóriumot" rendezett be bakterológiai,
szerológiai, parazitológiai és mikológiai vizsgálatok bemutatására.
Neuber professzor másik fontos munkaterülete a
betegségek prevenciójára irányuló sokoldalú szervező- és irányítótevékenysége
volt. Így pl. a debreceni egyetemi hallgatók részére különböző irányú
szakrendelő intézetet létesített. Megkezdték a debreceni elemi iskolások
egészségügyi felülvizsgálatát, és mintegy 10000 első osztályos elemi iskolást
vizsgáltak meg. Az itt szerzett súlyos tapasztalatok, az ifjúkorban felkutatott
betegségek gyors és hatékony kezelésének szükségszerűségéről győzték meg Neuber professzort, aki hirdette, hogy a nemi betegségek
ellen sikerrel harcolni csak úgy lehet, ha ezt kiterjesztik a szociálisan
rászorulók részére is.
Neuber tudományos munkássága során kidolgozta az orr-, gége- és garat-scleroma kezelését fajlagos vakcinával, amivel az eddig szinte gyógyíthatatlannak tartott betegség csaknem 100%-ban gyógyíthatóvá vált. A sugárgomba betegség gyógyításáról kimutatta, hogy nemcsak vakcinával, hanem rekonvalenscensek vérsavójával is történt. Eljárást dolgozott ki a Filaria nevű féreg által okozott filariasis gyógyítására is.
Neuber Ede (1882-1946)
1915-ben a Budapesti Egyetem magántanárrá habilitálta.
A Debreceni Tudományegyetemre 1921-ben nevezték ki ny. r. tanárrá. A Tudományegyetem rektora volt az 1931/32-es tanévben. Az Orvosi Kar dékánja 1935/36 II. félévében és az 1936/37-es, valamint az 1937/38-as tanévekben volt.
1921-től 1938-ig a Bőr- és Nemibeteg Klinika igazgatója. Az 1921/22-es egyetemei évkönyv adatai szerint Neuber Ede kinevezése idején a Bőrgyógyászati Klinika ideiglenesen a Városi Kórház épületében volt elhelyezve 4 kórteremben, 80 ággyal. A szaporodó bejáró betegek részére a főépületben külön rendelő volt a bőr- és syphilises betegek, külön az urológiai, és külön a cosmeticai betegek részére. Ezeket a rendelőket a klinika tanársegédei vezették. Szerológiai, bakterológiai és hisztológiai laboratóriumot, fejlődő könyvtárat és gyógyszeres gyűjteményt hozott létre Neuber professzor. Időközben a Debreceni Állami Kórház igazgatói posztját is betöltötte. Dermato-onkológiai vizsgálatai, a filariasis hazánkban való előfordulásának kimutatása, a blastomykosis vaccina terápiájának általa történt kidolgozása nemzetközi szinten is elismerést váltott ki.
1937-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta.
Neuber Professzor az Országos Antivenereás Bizottság elnöke, a Felsőoktatási egyesület elnöke, valamint a Magyar Higiénikusok Társaságának alelnöke, a Madridi Fül-Orr-Gégeorvosok Társaságának, a bécsi Dermatológiai Társaság tiszteletbeli, a Holland Dermatológiai Társaság levelező tagja, a Magyar Dermatológiai Társaság alelnöke volt.
1938-ban távozott Debrecenből.
Orsós János Imre (1885-?)
A Tudományegyetemi évkönyv 1941/42-es kötete alapján Orsós János Imre orvosi pályafutása kezdetén díjtalan, majd díjas gyakornok volt a budapesti I. sz. Kórbonctani Intézetben (1913-1918). Ezt követően tanársegéd a pozsonyi és a debreceni Bőr- és Nemikórtani Klinikán (1919-1923). 1923 után főorvos lesz Jász - Nagykun - Szolnok vármegye kórházában.
1924-ben a MÁV BBI szakorvos, 1925-34 között OTI szakorvos, törvényszéki orvos a szolnoki törvényszék körzetében. 1936-ban habilitálják egyetemi magántanárrá Bőr- és nemikórtan terápia c. témából.
A Debreceni Tudományegyetem ny. r. k. tanárává 1940-ben nevezték ki, és még ebben az évben ny. r. tanári kinevezést kapott.
A debreceni Bőr- és Nemiklinika igazgatója 1940-től 1944-ig.
Foglakozott az égési sérülések kezelésével. A psoriasis novokainnal való kezeléséről, a bőrtuberkulosisról, a nemibetegségek kezeléséről írt kisebb közleményeket. Tartott orvostovábbképző előadásokat és előadott a Magyar Dermatológiai Társaság 1941. évi nagygyűlésén.
1959-ben, Hajdúböszörményben volt higiénikus főorvos, és szakrendelést is tartott.
Skutta Árpád (1901. május 17.-1961.)
Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Első főnöke, Nékám Lajos professzor korán felismerte a fiatal orvostanhallgató tehetségét, és a szövettani technikára és a moulage technikára irányította figyelmét.
Később lehetősége nyílt, hogy Párizsban a Szent Lajos Kórház világhírű moulage gyűjteményét tanulmányozza.
Orvosi diplomája elnyerése után, 1926-ban a Debreceni Bőrklinikára került, ahol tovább fejlesztette képességeit, amelyek egyedülállóvá tették a magyar dermatológia néhány vonatkozásában. Az orvosi kozmetológia és protetetika magyarországi fejlesztésében ért el figyelemre méltó eredményeket.
1937-ben egyetemi tanárrá habilitálták.
1938-ban az Orvosszövetség Kozmetikus Csoportja elnökévé választotta.
A II.
Világháború alatt Debrecenben maradt. Megőrizte a Bőrklinika értékeit, még a
háború alatt újraindította a gyógyító-, oktató- és tudományos munkát.
1945-től, mint mb. igazgató irányította a Bőrklinika munkáját 1950-ig. Ez alatt
az idő alatt a fenti kutatási irány mellett az általános bőrkórtan, az ipari
bőrbetegségek kérdései, majd a bőrallergia tanulmányozása foglalkoztatták.
1950-ben egyetemi címzetes rk. tanári címet kapott.
1952-ben az orvostudomány kandidátusa tudományos fokozatot szerezte meg.
Gyógyító tevékenységéért és fiatal munkatársaival való foglalkozásért Kiváló Orvos kitüntetésben részesült.
Szodoray Lajos (1904. március 26.
Budapest-1980. november 24. Debrecen)
Budapesten végezte egyetemi tanulmányait. Már orvostanhallgató és szigorló korában az egyetem Kórbonctani Intézetében dolgozott.
1928-ban avatták orvosdoktorrá a Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen.
A Budapesti Bőrgyógyász Klinikán előbb gyakornok, majd tanársegéd volt. 1943-tól, adjunktusként, 15 éven át vezette a klinika szövettani, majd öt éven át a szerológiai laboratóriumát.
Nevéhez fűződik számos új bőrgyógyászati kórkép észlelése és publikálása. A Magyar Dermatológiai Társulat egyik legtevékenyebb munkatársa volt. Tudományos munkásságát 1938-ban a Bőrkórtani laboratóriumi vizsgálati módszerek tárgyköréből magántanárrá habilitálásával ismerték el.
A II világháború után megszervezte a Budapesti Bőrgyógyászati Klinika gyógyító- és tudományos munkáját, és 1946-ig vezette a Klinikát.
A Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle szerkesztőbizottságának tagja volt.
1949-ben egyetemi tanárrá, a Debreceni Egyetem Bőr- és Nemikórtani Klinika igazgatójává nevezték ki. A Klinikán új gyermekosztályt és venereás részleget nyitott, felújította a szövettani laboratóriumot.
Debreceni intézetvezetői működése idején a psoriasissal, a bőr reticuloen-dothel funkciójával foglalkozott. Doktori disszertációját a psoriasis pathomechanizmusáról írta és védte meg 1955-ben.
1952-ben jelentette meg Rajkai Ödönnel írt Bőr és Nemigyógyászat című tankönyvét. Ez a könyv 4 kiadást ért el. 1970-ben tanszékvezető társaival együtt új tankönyvet írt. Szerkesztője és társszerzője volt az Orvosi Mykológia című könyvnek.
211
közleménye számos nyelven jelent meg. Több külföldi dermatológiai folyóirat
szerkesztőbizottsági tagja volt. Szívesen foglalkozott orvostörténeti és
művészeti tanulmányokkal. Az MTA Orvostörténeti Bizottságának társelnöke is
volt. Orvostörténeti munkásságáért Weszprémi -
emlékéremmel tüntették ki (1959).
Az 1952/53-as tanévben a Debreceni Orvostudományi Egyetem tudományos dékán
helyettese volt 1954-69 között. Tagja volt az Egészségügyi Tudományos Tanácsnak
és 1968-tól haláláig az Orvostörténeti Közlemények szerkesztőbizottságának.
1974-től nyugdíjba vonulása után klinikai tevékenységét még éveken át folytatta.
Kitüntetései:
Munka Érdemrend arany fokozata (1955)
Weszprémi - emlékérem (1959)
Kiváló Orvos (1963)
Munka Érdemrend arany fokozata (1964)
Nagy Endre (Debrecen, 1923. május
26.-)
Egyetemi
tanulmányait Debrecenben végezte, 1947-ben szerzett orvosi diplomát. 1947-től a
Debreceni Bőrgyógyászati Klinikán dolgozott először gyakornoki, majd
tanársegédi, adjunktusi, 1967-től docensi beosztásban. 1950-ben bőr- és nemi
betegségek, valamint kozmetológiai szakképesítést
szerzett.
1974-ben nevezték ki tanszékvezető egyetemi tanárnak és a Bőrklinika
igazgatójának.
Oktatási célkitűzései: a hallgatókkal megismertetni a dermatózisok és venerológiai kórképek modern kezelését. Oktatómunkája célja a szakorvosjelöltekkel való rendszeres konzultáció is.
Fő tudományos munkája az elmúlt 20 évben a szintetikus antimaláris szerek vizsgálata kollagén betegségekben. E témakörből írta disszertációját Syntheticus antimaláriás szerek alkalmazása a dermatológiában, különös tekintettel az erythematodesre címmel. 1966-ban szerzett kandidátusi fokozatot, az orvostudomány doktora fokozatot 1984-ben nyerte el.
117 tudományos közleménye jelent meg magyar, angol és német nyelven. Ezeknek egy része az egyes autoimmun kórképek kezelésével, illetve ennek különböző formáival foglalkozik. Több alkalommal volt külföldön tanulmányúton, kongresszuson: Szovjetúnió, Olaszország (1975), NSZK (1976), Ausztria (1978), NSZK (1979), számos alkalommal Jugoszláviában, Olaszországban, az NDK-ban, Csehszlovákiában és Spanyolországban. Hazai előadásainak száma 50, nemzetközi kongresszuson 20 alkalommal tartott előadást.
1957-66 között a Magyar Dermatológiai Társulat Tiszántúli Szakcsoportjának titkára volt, 1969 óta a Magyar Dermatológiai Társulat vezetőségi tagja. 1967-től a Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle c. lap szerkesztőbizottságának tagja volt.
1981-ben az Osztrák Dermatológiai Társulat levelező tagjává választotta.
1993-ban nyugdíjba ment, azóta a Bőrklinikán, mint szaktanácsadó dolgozik.
Kitüntetései:
Haza szolgálatáért bronz fokozat (1970)
Árvízvédelmi-emlékérem (1970)
Kaposi Emlékérem (1983)
Kiváló Munkáért (1986)
Pedagógus szolgálati emlékérem (1994)
Hunyadi János (Szeged, 1943. augusztus
22.-)
Egyetemi tanulmányait a Szegedi Orvostudományi Egyetemen végezte. 1967-ben szerzett orvosi diplomát. 1964-től 1966-ig tudományos diákkörösként dolgozott a SZOTE Radiológiai Klinikán. 1967-től 1992-ig a SZOTE Bőrgyógyászati Klinikáján dolgozott. 1970-ben bőr- és nemibetegségek, kozmetológia, 1979-ben immunológia, 1985-ben klinikai immunológia és allergológia tárgyakban szerzett szakorvosi képesítést.
1983-ban
védte meg Immunológiai folyamatok a psoriasis vulgaris patogenezisében c.
kandidátusi disszertációját. A keratinociták
sejtfelszíni tulajdonságai és a keratinocita
tenyésztés gyakorlati alkalmazása c. doktori értekezés megvédésével 1993-ban
szerezte meg az orvostudomány doktora fokozatot.
1992-ban a DOTE Bőrgyógyászati Klinika tanszékvezető egyetemi tanárává nevezték
ki. Egyéves tanulmányúton volt Ameszterdamban
(1974-75, Binnengasthuis, Bőrgyógyászati Klinika),
majd az USA-ban (1979-80, Washington Bethesda, Naval Medical Research Institute) 1985 óta MTA-DFG kutatási
program keretében több alkalommal utazott Németországba (Erlangen,
Bőrgyógyászati Klinika).
Kutatómunkája számos bőrbetegség (psoriasis, kután T-sejtes limfóma, erysipelas, gyógyszerérzékenység, ulcus cruris stb.) tanulmányozására terjedt ki. A bőr immunrendszer működése, a hámsejtek immunológiai szerepének vizsgálata, a sebgyógyulás mechanizmusa, valamint a sebgyógyulást befolyásoló tényezők állnak kutatási érdeklődése középpontjában. Közléseinek száma: 162 (Kumulatív impakt faktor: 122, citáció: 568)
A
Német Dermatológiai Társaság (DDG) tiszteletbeli tagja. Tagja az Európai Kutató
Dermatológus Társaságnak, az Európai Dermato Venerológiai Akadémiának, valamint a Magyar Immunológus
Társaságnak. A Német-Magyar Dermatológiai Társaság
elnöke, vezetőségi tagja az Európai Immundermatológiai Társaságnak, a Magyar
Dermatológiai Társulatnak, valamint a Magyar Allergológiai
és Klinikai Immunológiai Társaságnak alelnöke, az MTA DAB Immunológiai
Munkabizottságának titkára. A Bőrgyógyászati Venerológiai
Szemle szerkesztőbizottsági tagja. A DOTE Habilitációs Bizottságának elnöke, a
SZOTE Doktori és Habilitációs Bizotságának tagja.
A Magyar Dermatológiai Társulat 1996-ban Kaposi Mór Emlékéremmel tüntette ki.
Az Év Oktatója: 1998.