Petz Aladár Megyei Kórház Bőrgyógyászati Osztály, Győr

 

Éppen 250 éve annak, hogy 1749. október 29.-én lerakták a "Szentháromság Közkórház" alapkövét a győri Újvárosban. Ez azonban nem annyira gyógyító, mint ápoló létesítmény volt, amit xenodochiumnak, vagy hospice-nek nevezhetnénk ma. Sokáig csak borbélymester, ill. felcser végezte az elkerülhetetlen beavatkozásokat (tályogok megnyitása, üszkös végtagok eltávolítása, stb.) A nagy fejlődés a technikai újdonságok (röntgenkészülék, EKG, cystoscop) alkalmazásával, ill. a narkózis meghonosodásával következett be.

 

A sebészet óriási haladása a betegek számának állandó növekedését vonta maga után, így az igény a kórház bővítésére szinte folyamatosan fennállt. A történelmi és gazdasági körülmények függvényében tudott a város tanácsa a nyomasztó követelményeknek eleget tenni. Jelentős bővítésre, új telephely létesítésére, frissen épített pavilonok átadására 1895-ben, majd 1910-ben került sor. A kórház élén ekkor Dr.Petz Lajos sebészorvos állt. Az ő nyugdíjba vonulása után lépett helyébe fia, a később a gyomor-varrógépről világhíressé vált sebész, Dr.Petz Aladár. A rendszerváltást követően, 1991-ben közkívánatra az ő nevét vette fel intézményünk.

 

A II. világháború után újabb telephelyre való terjeszkedésre, fokozatos fejlesztésre került sor, ami egészen a legutóbbi esztendőkig tartott. Ennek következményeként az ország legnagyobb kórházainak egyike lett a győri, melyben a szívsebészet kivételével a medicina minden ága képviselve van. Szakmai elismerést jelent, hogy oktató kórházként szerepel, mint a HIETE vidéki centruma.

 

A Bőrgyógyászati Osztály kezdetei gazdaságilag nehéz helyzetben, 1923-ra nyúlnak vissza, amikor a város főispánja Dr. Hochstrasser Emil bőrgyógyász-urológust, a budapesti egyetem bőrkórtani klinikájának orvosát 1923. augusztus 25.-i hatállyal díjtalan rendelő-főorvossá nevezte ki, majd 1925. szeptemberében megbízta a bőrgyógyászati osztály vezetésével. A régi újvárosi kórházban, majd a háborúból megmaradt fabarakkban, később az évek során a legkülönbözőbb helyeken működött férfi és női "bujakóros" részleg lett az osztály alapja. Az osztály kényelmes elhelyezést a VI. számú pavilonban nyert 40 ággyal, ahol akkor még az urológiát is művelték. A bőr-nemigondozó megindulásáig a járóbeteg-rendelés is itt történt; az utcáról közvetlen kapu biztosította a bejárást. 1957-től a VI. pavilon emeletén indult meg az onkológiai osztály, így a dermato-venerológia a földszintre zsugorodott 30 ággyal.

 

Ugyanebben az időben hozták létre az Urológiai Sebészetet, aminek következtében az osztály profiljából elmaradt az urológiai ténykedés. 1984-ben a régi gyermekgyógyászati osztály, a III. pavilon felújított és a bőrgyógyászat sajátosságainak megfelelően kissé átalakított épületébe költöztünk.

A bejárat egyik falát a győri születésű, európai hírű gyermekorvos, Dr.Schöpf-Mérei Ágost emlékét őrző márványtábla díszíti. Ebben az épületben mind a betegek, mind a személyzet számára kényelmesebb, emberibb körülmények között 37 ágyon folyt a gyógyítás. Az osztály vezetését 1965-ben - Dr. Hochstrasser főorvos nyugdíjba vonulása után - tanítványa, Dr. Horváth György vette át. Az ő negyed százados ilyen minőségben történt ténykedése idején tucatnyi bőrgyógyászt képezett ki és nevelt hivatásának lelkiismeretes gyakorlására.

 

Miután Dr. Horváth főorvos 1992.-ben nyugdíjba vonult, egyik tanítványát, Dr.Fekete Györgyöt nevezték ki az osztály élére. A nagy ágyleépítési hullám idején - 1996-ban - felszabadult kórteremből alakítottuk ki az addig különböző helyeken működött mykológiai és osztályos laboratóriumot.

Az országos átlaghoz képest mérsékelt ágyszám-leépítés következtében osztályunk ma a Petz Aladár Megyei Kórház 1865 ágyából 31 ággyal, 4 orvossal, 10 nővérrel, 1 rendelői és 1 laboratóriumi asszisztenssel, 1 adminisztrátorral és 4 kisegítővel működik. Az éves forgalom 1998-ban: 714 fekvőbeteg 8315 nap ápolással (átlagosan 11,6 nap), ezen felül 6305 járó beteget vizsgáltunk meg és 108 esetben mentünk fekvő beteghez konzíliumba. A mykológiai vizsgálatok száma meghaladta a 2200-at.

 

Győr, 1999. szept. 29.

 

Dr. Fekete György