Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 

Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle (BVSZ)


ISSN 0006–7768 (print) • HU ISSN 2064–261X (online)


Megjelent a BVSZ legújabb száma:
Dr. Szlávicz Eszter ajánlója:

Dr. Mihalik Noémi ajánlója:


  • Tartalomjegyzék
  • Bevezető
  • A pikkelysömör kísérletes állatmodelljei (DOI 10.7188/bvsz.2018.94.4.1)

    HORVÁTH SZABINA, GYULAI ROLLAND DR.

    Napjainkban a humán betegségek hátterében álló genetikai, molekuláris és immunológiai mechanizmusok feltárásának nélkülözhetetlen eszközeivé váltak az in vivo egérmodellek. A komplex, multigénes betegségek, mint a pikkelysömör, állatmodellekkel történő helyettesítése ugyanakkor rendkívül nagy kihívást jelent a kutatók számára, illetve jelentős korlátokkal is jár. Ennek ellenére az elmúlt 4 évtizedben több, mint 40 egérmodellt írtak le a pikkelysömör patomechanizmusának vizsgálatára. Jelen tanulmányban összefoglaljuk a pikkelysömör vizsgálatára alkalmas modellrendszerek típusait, azok előnyeit és hátrányait.

  • Genetikai vizsgálatok eredményeinek gyakorlati hasznosíthatósága a psoriasis diagnózisában és terápiás megoldásában (DOI 10.7188/bvsz.2018.94.4.2)

    TÖRŐCSIK DÁNIEL DR, SAWHNEY IRINA DR, SZEGEDI ANDREA DR, REMENYIK ÉVA DR

    A genetikai alapkutatások eredményeinek megértése és annak hasznosíthatósága, más szóval transzlációja a klinikusi gyakorlatba, érthetően nehézségekbe ütközik csaknem valamennyiünk számára. Az utóbbi két évtized módszertani forradalma, olyan mennyiségű információt eredményezett, melynek napi szinten való követése és értelmezése csaknem lehetetlen, az összefoglaló közlemények is csak ritkán képesek egyértelmű választ adni a betegek és a klinikusok kérdéseire: Lesz-e psoriasisom? Mi várható egy psoriasisos beteg tüneteinek súlyosságában az idő előrehaladásával? Várható-e ízületi érintettség? Milyen valószínűséggel öröklik a gyermekek? Lehet-e előre tudni hogy melyik terápia lesz hatékony? A közleményünkben ezen kérdések megválaszolásában segítő, klinikai relevanciával bíró eredményekhez vezető kutatási módszereket mutatjuk be röviden, majd a gyakorló klinikusok számára szeretnénk segítséget nyújtani a genetikai ismeretekre épülő naprakész válaszokhoz.

  • A pikkelysömör patomechanizmusa (DOI 10.7188/bvsz.2018.94.4.3)

    BATA-CSÖRGŐ ZSUZSANNA DR., GYULAI ROLLAND DR.

    A pikkelysömör az egyik legrészletesebben tanulmányozott bőrbetegség. Kialakulásában elsődleges szerepe van a keratinociták, neutrofilek, hízósejtek, T-sejtek és dendritikus sejtek közötti interakciónak. A sejtek között citokinek közvetítésével gyulladásos és proliferációs amplifikációs körök alakulnak ki, melyek létrehozzák a betegségre jellegzetes fenotípusos eltéréseket. A gyulladásos citokinek közül a legfontosabbak, mint az IL-17, az IL-23 és a TNF-a gátlása jelenleg a leghatékonyabb terápiás lehetőség psoriasisban.

  • A psoriasis klinikuma (DOI 10.7188/bvsz.2018.94.4.4)

    GÁSPÁR KRISZTIÁN DR., IRINA SAWHNEY DR., VERES IMRE DR., SZEGEDI ANDREA DR.

    A psoriasis krónikus, immun-mediált, szisztémás gyulladással kísért bőrbetegség. A szerzők ismertetik a pikkelysömör klinikai megjelenési formáit, bemutatják szövettanát és a legfontosabb pikkelysömörrel asszociált kórképeket, ko-morbiditásokat is, melyek a betegség prognózisát is meghatározzák.

  • Ritka psoriasis formák (DOI 10.7188/bvsz.2018.94.4.5)

    NAGY GABRIELLA DR., KÁROLYI ZSUZSÁNNA DR.

    A psoriasis bőrtünetei széles spektrumban változnak, a generalizált pustulosus és erythrodermiás formák képezik a betegség legsúlyosabb variánsait, melyek sokszor azonnali ellátást, hospitalizációt igényelnek. A tenyerekre és talpakra lokalizált pustulosus psoriasis terápia rezisztenciája miatt érdemel különös figyelmet. A szerzők közleményükben ismertetik a pustula képződéssel járó psoriasis formák leg újabb felosztását, klinikai jellemzőit, terápiás lehetőségeit, részletesen ismertetik az erythrodermiát kiváltó etiológiai tényezőket.

  • A psoriasis helyi kezelése (DOI 10.7188/bvsz.2018.94.4.6)

    KUI RÓBERT DR., KOVÁCS RÉKA DR., KEMÉNY LAJOS DR.

    A szerzők összefoglalják a psoriasis vulgaris helyi kezelési lehetőségeit. Az általános kezelési elvek leírását követően részletesen bemutatják a lokális kortikoszteroidok, a ditranol, a D-vitamin analógok, a kalcineurin inhibitorok és a hatóanyagok fix kombinációját tartalmazó helyi készítmények jellemzőit és a mindennapi klinikai gyakorlatban való alkalmazását.

  • A psoriasis hagyományos szisztémás kezelése (DOI 10.7188/bvsz.2018.94.4.7)

    HOLLÓ PÉTER DR., SÁRDY MIKLÓS DR.

    Az elmúlt időszakban a psoriasis immunpathogenesisének részletes megismerése alapjaiban változtatta meg a psoriasisról alkotott elképzeléseinket és számos új kezelést eredményezett. A biológiai terápia korában ugyanakkor reneszánszukat élik a hagyományos szisztémás gyógyszerek is, melyekkel kapcsolatban szintén sok új ismeretet szereztünk az utóbbi időben. Mindezek a kezelési sémákban elfoglalt helyüknek az újra gondolásához vezettek, melynek révén mára a középsúlyos-súlyos psoriasisos betegek komplex kezelése még jobb eredménnyel és kevesebb nem várt szövődménnyel végezhető. A közleményben a szerzők összefoglalják a psoriasis hagyományos szisztémás szerekkel való kezelésének elméleti és klinikai alapjait a modern szemlélet tükrében.

  • A psoriasis kezelésében alkalmazott biológiai terápiák (DOI 10.7188/bvsz.2018.94.4.8)

    WIKONKÁL NORBERT DR.

    A közleményben a psoriasis kezelésében a 2000-es évektől a mai napig elérhető és a jövőben vélhetően befogadásra kerülő készítményeket tekintjük át, gyakorlatias megközelítésben. Célunk, hogy a praxisban dolgozó kollégák mind szélesebb köre ismerje meg a pikkelysömör kezelésében elért jelentős haladást, ismertessük az újabb irányokat és essék szó a kezelés során már több mint egy évtizedes tapasztalatról a mellékhatások tekintetében.

  • A pikkelysömör fototerápiája (DOI 10.7188/bvsz.2018.94.4.9)

    BALTÁS ESZTER DR., KEMÉNY LAJOS DR.

    Az elektromágneses sugárzások közé tartozó ultraibolya (UV) fény jótékony hatása és terápiás alkalmazása már az ókorban ismert volt. Közel egy évszázada alkalmazzuk pikkelysömör kezelésében. A fényterápia evolúciója során a betegség kezelésében a legoptimálisabb hullámhossz tartománynak az UVB bizonyult, melynek egyre szűkebb spektrumát használjuk maximalizálva a fény terápiás hatását, ugyanakkor csökkentve a nem kívánt intenzív erythemát. Az elmúlt húsz év legnagyobb áttörése a fototerápiában a monokromatikus UVB fényt emittáló célzott fototerápiás eszközök megjelenése volt. Ezzel párhuzamosan a fotokemoterápia egyre ritkábban került alkalmazásra a karcinogenezis fokozott rizikója miatt. A fényterápia egyszerűen kivitelezhető, hatékony kezelési módszer psoriasisban és a betegek számára nem jelent nagy megterhelést. Megfelelő alkalmazásának ismerete a biológiai terápiák korában is fontos, specifikus bőrgyógyászati kompetencia.

  • Arthritis psoriatica (DOI 10.7188/bvsz.2018.94.4.10)

    SZABÓ ZOLTÁN DR. , SZEKANECZ ZOLTÁN DR.

    Az arthritis psoriatica (psoriatic arthritis, PsA) a psoriasishoz társuló, rendszerint szeropozitivitással nem járó, krónikus sokízületi gyulladás. Szerzők célul tűzték ki az arthritis psoriatica patogeneziséről, klinikumáról feltalálható információk áttekintését. A betegségprogresszió megfékezése az életminőség megtartása illetve javítása szempontjából kulcsfontosságú. Ennek megfelelően a szerzők áttekintést adnak a PsA jellemzőiről, beleértve a jelenlegi kezelési lehetőségeket és a friss ajánlásokat is.

  • Kongresszusi naptár 2018
Kérem várjon...
Kongresszusok listája
  • H
  • K
  • Sze
  • Cs
  • P
  • Szo
  • V
  • 7
  • 8
  • 9
  • 10
  • 11
  • 12
  • 13
  • 14
  • 15
  • 16
  • 17
  • 18
  • 19
  • 20
  • 21
  • 22
  • 23
  • 24
  • 25
  • 26
  • 27
  • 28
  • 29
  • 30
  • 31